Sárospatak

A város, amely már a történelem előtti időkben is lakott volt, a Bodrog folyó két partján terül el. Valószínűleg nevét is innen kapta, a Sáros előtag pedig a Bodrog és a Ronyva között elterülő sáros vidékre való utalásként kerülhetett nevébe.

Sárospatak jelenlegi arculatát nagymértékben meghatározza Makovecz Imre építészeti stílusa, mivel a város több épületét ő tervezte, többek között a Művelődés Házát, az Árpád Vezér Gimnáziumot, a városközpont lakóházait a Hild téren. Patak híres iskolájában, a Református Kollégiumban sok jeles személyiség tanult és oktatott, de járt a városban Széchenyi István, Petőfi Sándor , István főherceg és Arany János is. A nemes hagyományait híven őrző város ma is törekszik arra, hogy ismét megfeleljen a virágkorában kapott Bodrog-parti Athén névnek.

A Bodrogköz szegélyén, a Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki Rákóczi-vár. Perényi Péter építtette 1534-1537 között, ezalatt az idő alatt nyerte el formáját a mai várkastély és erődítményei. Perényi bástyás várfalövvel vétette körül a középkori városközpontot és a külső vár délkeleti részében alakította ki új rezidenciáját, a belső várat. Az udvar ékessége az 1646-ban épült Lorántffy-loggia.

A Rákóczi-szabadságharc után osztrák-német eredetű birtokosai voltak a várnak egészen 1945-ig. A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet.

A vártemplom (Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom) több neves pataki történelmi személyiség temetkezési helyéül szolgált. A templom körül az eredeti szintre süllyesztett terepet a középkori templomkert, illetve a temető falának maradványai szegélyezik. Ebben az ősi templomban keresztelték meg feltehetően Árpádházi Szent Erzsébetet, aki a legenda szerint Patakon született. A templom alatti kriptába temették el Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.

Az 1531-ben alapított Református Kollégium jelenlegi klasszicista épületegyüttesét a nagykollégiumot, a gimnáziumot, a diákotthont, a levéltárat és a könyvtárt 1806-ban emelték. Az úgynevezett Fellegvárat vagy Gólyavárat Vay Ábrahám építtette a kollégiumban tanuló gyermekei számára 1820 körül. Később az iskolára hagyta, diákszállás volt, ma lakóház. A Református Kollégiumot 1952-ben megszüntették, az intézményben a Rákóczi Gimnázium működött, és csak 1990. július 1-jétől lett ismét református iskola. A Nagykönyvtár, a Múzeum, a Levéltár, az Adattár kollekcióit magában foglaló Tudományos Gyűjtemény fenntartója jelenleg a Református Kollégium.

A Nagykönyvtár a Kollégium déli szárnyában Pollack Mihály tervei alapján kapott méltó termet a gyűjtemény. A teremkönyvtár sík mennyezetén Linzbauer József kassai mester festette meg a tudományok és a művészetek allegóriáját, a négyzetes táblákból szerkesztett, intarziás csillagos padozat pedig Brenning Kristóf sátoraljaújhelyi asztalosmester segédjei keze munkáját dicséri. A Kollégium jeles közéleti személyiségeket, írókat, költőket, tudósokat nevelt. Az elmúlt századok alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált. A magyar írók mint a klasszikus műveltség fellegvárát Bodrog-parti Athénnek nevezik; Csokonai a Múzsák székhelyének mondta, s később, az angol nyelven megszerezhető és érvényesíthető diplomájának köszönhetően érdemelte ki a magyar Cambridge elnevezést.

További látnivalók

Professzori házak (Domján-ház)

A professzori házakba diákokat is befogadtak, és neves személyek is megfordultak itt. Tucatnyi ifjú lakott egy-egy ilyen gárdában. Az épületek udvari része a régi, amit az árkádos folyosó is mutat. A 8. szám múlt században épült szárnyában élt néhány évig Erdélyi János, aki itt látta vendégül 1805-ben Arany Jánost és Tompa Mihályt . A 17. szám alatt Pálkövi Antal professzor a háza volt, akinél 1847-ben Petőfi Sándor megszállt, és aki a szabadságharcban a pataki nemzetőrség vezetője volt.

A Domján-ház, vagy másnéven Színyei ház a XVIII. század végén, késő barokk stílusban emelt magasföldszintes, négyzet alaprajzú, alápincézett, kontyolt nyeregtetős professzori lakóház. Egykori tulajdonosáról, Színyei Gerzson professzorról kapta nevét.

Nagykönyvtár

A Nagykönyvtár kezdetben a magyar történelemben és művelődéstörténetben nagy szerepet vállaló protestáns főnemesi családok támogatását élvezte, majd a külföldet járt tanárok, diákok könyvadományai, a pataki szellemiséget képviselők hagyatékai gazdagították állományát. Jelentősen növekedett a gyűjtemény Bethlen Gábor és a két Rákóczi György fejedelemsége idején, akik politikai és művelődési elképzeléseikben fontos szerepet szántak a református oktatásnak. Az 1623-as (legrégebbről fennmaradt) leltárkatalógus 296, az 1635-ös felmérés már 631 művet jegyzett. A Rákóczi-család pataki várában lévő könyvtárat III. Zsigmond végrendeletében az iskolára hagyta. Az értékes várbeli anyag megközelítőleg 4 ezerre emelte a könyvek számát.

A Nagykönyvtár - az iskola oktató és nevelő tevékenységének segítése mellett - két évszázada tudatosan törekszik a magyar nemzeti kultúra értékeinek gyűjtésére és őrzésére, különös tekintettel a felső-magyarországi szellemi értékekre. Bár profilja erősen humán jellegű, gyűjti a régi és új természettudományi szakirodalmat is. A gyűjtemény mai arculatát meghatározza maga a hely, az építmény, a belső tér kiképzése is.

Rákóczi Múzeum

1950-ben a vár falai között megkezdte működését a Rákóczi Múzeum, amely az 1970-es évekre folyamatosan kezelésbe vette az egész várat. A múzeum legfontosabb feladata a várhoz fűződő történelmi emlékek, a szabadságküzdelmek, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és kiállítása. Gyűjti a főúri családok, a főnemesi életmód tárgyait, de a népi kultúra emlékeit is. Így gyűjteményében mintegy 15 ezer régészeti, 3000 történeti, 2000 numizmatikai, 6000 néprajzi tárgy van. Az iparművészetet és a képzőművészetet 1000-1000 alkotás képviseli. A hutaüvegek, a habán kályhacsempék, a népi kerámia és szőttesek gazdag kollekciója mellett olyan II. Rákóczi Ferenc-relikviákat is őriznek, mint pecsétnyomója, a pataki országgyűlésen részt vett ezereskapitányok képei vagy családtagok levelei.

Az állandó tárlatok közül is ki kell emelni a Rákóczi-kiállítást, ami 2003 októberétől megújulva már az egész emeleti palotaszárnyat elfoglalja és a magyar történelemben oly jelentős szerepet vitt Rákóczi-családról ad áttekintést. Egyben felvillantja a város XVII-XVIII. századi történelmének azon szakaszát, mely országos, sőt nemzetközi hírűvé tette a vidéket és Patakot. Műkincsek sora látható, melyek közül kiemelkedik a fedeles serleg, a habánok kerámiái (ezt a népcsoportot 1645-ben telepítette Patakra I. Rákóczi György), a zborói várkastély berendezéséből származó halványzöld márványozású festett szekrény, valamint az úrvacsora kannák, serlegek és az úrihímzések. A tárlathoz ékes eleme a Sub Rosa szoba, melynek mennyezetfestménye az egyetlen megmaradt alkotás a barokk kori faliképek közül. A nyugati szárnyon a bútorművészet XVI-XIX. századi emlékei sorakoznak. A kiállítás rendezői egy-egy korszak szobabelsőjének rekonstruálására törekedtek.

A palotaszárny Bretzenheim-folyosóján látható a Beszélő kövek - A vár építéstörténete című állandó kiállítás, míg a földszint délnyugati részében reneszánsz konyhát rendeztek be. A múzeum állandó kiállításai közé tartozik a Vörös-toronyban látható, Főúri élet a XVI-XVII. században című bemutató is. Ugyanitt látható az Öregpalota (Lovagterem) is - itt tartották 1708-ban a szabadságharc pataki országgyűlését.

A Rákóczi-vár reneszánsz kőtára 1982-ben nyílt meg. A reneszánsz kőfaragványok legszebb darabjaival igyekeztek teljesebb képet adni a XVI-XVII. századi sárospataki épületszobrászatról. A kiállított, magas művészeti színvonalat képviselő darabok közül is kiemelkednek a város plébániatemplomából előkerült vörös márvány szentségtartó töredékei, amelyek az esztergomi Bakócz-kápolna faragványaival mutatnak rokonságot. A gótikus kőtár a palotaszárny pinceágban kapott helyett.

Jelentős a múzeum tokaj-hegyaljai szőlészeti-borászati gyűjteménye. Bemutatják a borvidék földrajzi kiterjedését, településeit, a szőlőművelés, a borkészítés, a kádárművesség hagyományos eszközeit - köztük egy olyan prést, ami felirata szerint II. Rákóczi Ferencé volt. Emellett palackozott tokaj-hegyaljai borok bemutatója is látható.

Képtár

Béres Ferenc énekművész 1968-ban adományozott jelentős képzőművészeti gyűjteményt a városnak - egy létesítendő képtár céljaira. A nemes tett követőkre talált. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak. A gyűjtemény eredeti neve Sárospataki Galéria volt, amelynek kezdetben a Rákóczi Múzeum adott helyet. A galéria 1978-ban kapta a Képtár elnevezést. A Sárospataki Képtár 1983-ban költözött jelenlegi épületébe. Az épület jelentős - földszinti - részét Andrássy Kurta János szobrászművész életművét reprezentáló adomány foglalja el, míg a másik részben a Katolikus Egyházi Gyűjtemény kiállítóterme található. Az emeleti részben időszaki kiállításokat rendeznek.

Andrássy Kurta János 1911. november 23-án született a Bihar megyei Kishont községben. Az 1930-as évek kezdetén Bory Jenő tanítványa volt. Festőnek indult, de szobrászművésszé vált. 1945 után törekvéseit félreértették, és ezért nem volt alkalma munkái bemutatására. 1961-ben és 1966-ban ismét kiállíthatott, és több köztéri alkotásra is kapott megbízatást. Andrássy Kurta Jánost a nemzeti múlt és hagyomány iránti érdeklődése történelmi témák alkotására is ihlette. Egy időben - az ősmagyarokat ábrázoló szobrai miatt - az ún. turanisták közé sorolták. A művészt azóta rehabilitálták, és tevékenységét az egyik legmagasabb állami kitüntetéssel ismerték el.

Múzsák temploma

A vár területén álló épületben rendezték be Farkas Ferenc zeneszerző emlékszobáját; állandó kiállításon mutatják be az építés és a felújítás történetét is. Koncerteket, időszaki kiállításokat is rendeznek itt.

Farkas Ferenc a XX. századi magyar komponista nemzedék egyik kiváló képviselője, s a fiatal generáció jelentős nevelője. Az Emlékszobának a zeneszerző fia, Farkas András adományozott közel 200 darab tárgyat - ezek is csak szűk keresztmetszetét adják a művész gazdag munkásságának. Ebből egy válogatott anyag jelenik meg a kiállításon enteriőr környezetben. Láthatók a zeneszerző személyes tárgyai - kedvelt fotelje, zongoraszéke, kézzel írott kottái, levelezései, dedikált könyvei, koncertplakátjai, és a műveivel megjelent bakelitlemezek. Az emlékszoba a Kossuth-díjas zeneszerző Patakhoz, a Rákóczi-korhoz való szellemi kötődésének tárgyi emlékeivel is megismertet. Az intézmény egyéb tevékenységével is azt a célt szolgálja, amelyet neve sugall: létrehozni egy olyan múzeumot, amely minden művészetet befogad, és a Múzsáknak Temploma lesz.

Iskolakert

A héthektáros terület idős fái egyrészt a régi füvészkert maradványai, másrészt az ötven évvel ezelőtti parképítés emlékei. Sok egzóta fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt. A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk az Iskolakertet, mely a Kossuth és az Erdélyi Kollégium parkját foglalja magában. Él itt a kislevelű hársnak egy változata, fekete dió, a magas kőris egy változata, 100 éves tiszafa és egy szép ezüsthársfasor.

A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket. Az iskolakert közepén található a Kollégium műemlék jellegű tornacsarnoka, melyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak.

Megyer-hegyi tengerszem

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.

Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.

Végardói Strandfürdő

A nátriumot is tartalmazó kalciummagnézium-szulfátos és hidrogénkarbonátos hévíz 1975-től ásványvízzé nyilvánított. Magas sótartalommal rendelkezik. Télen csak a sátorral fedett úszómedencét használják.

Víz típusa: 48 fokos termálvíz Gyógyjavallat: mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések, panaszok kezelése, valamint ízületi gyulladások gyógyítása. Ivókúraként is alkalmazható.

Sárospatakról Sátoraljaújhely irányába a város és a környék egyetlen termál fürdőjébe, a végardói strandfürdőbe jutunk. Kőolajkutató fúrás közben 47 fokos melegvíz tört fel a 300 méteres kútból. Ez adta az alapját a fürdőnek, amely május 1-jétől szeptember 30-ig tart nyitva. Szeptember végén légtartós sátor kerül az úszómedencére és ősztől tavaszig mint fedett medence üzemel. A strand területén ételt, italt, strandcikkeket árusító pavilonok biztosítják a pihenni vágyók kényelmét.

A Művelődés Háza

A Művelődés Háza helyet ad színházi, filmszínházi funkcióknak, kamaraelőadásoknak, zenei rendezvényeknek, irodalmi találkozóknak, közkönyvtári szolgáltatásoknak, képzőművészeti kiállításoknak, fesztiváloknak, tanácskozásoknak és konferenciáknak.

Jelentősebb rendezvények:

  • Nyár esték a várnegyedben előadássorozat,
  • Szent Erzsébet-ünnep,
  • Pünkösdi Gyermektánc-találkozó,
  • Kultúrák Találkozása Fesztivál,
  • Sárospataki Dixieland Blues Fesztivál,
  • Zempléni Művészeti Napok

A nagyterem 450 fős színpad 210 m2, 2 kisterem befogadó képessége 120 ill. 40 fő, kiállítóhelyek a földszinten és az emeleten.


Sátoraljaújhely

A nagy történelmi múltú város eredeti neve Sátorhalma, illetve Sátoralja volt. A tatárjárás idején elpusztult várost egy, az áradásoktól mentes "új helyre" építették, innen származik neve. Városi kiváltságokat 1261-ben kapott V. István királytól. Védelmére a Várhegyen kővár épült, mely a XVI. századig állt fenn - emlékét ma már csak a hegy neve őrzi.

A város már a középkorban jelentős fejlődésnek indult szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően. Itt volt a híres hegyaljai bor kereskedelmi központja, itt vezettek át a kereskedelmi útvonalak Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába. Itt készítette Szepsi Laczkó Máté páter 1640-ben az első aszúbort.

A város a XVII. századtól a Rákóczi-család birtokába került, a XVIII. század közepétől Zemplén vármegye székhelye lett. Itt kezdte pályáját a megye fiskálisaként Kossuth Lajos, itt volt résztvevője a közéletnek Kazinczy Ferenc és Szemere Miklós is. A XX. század elejére érte el a várost a vasútvonal, megépült a híres dohánygyár és a fürdő. A trianoni békeszerződés azonban megcsonkította a várost, és a határra szorítva fejlődése egy időre megakadt. Mai jelentőségét a dohányiparon és jó néhány egyéb sikeres vállalkozáson túl továbbra is a tokaji bor biztosítja.

További látnivalók

Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok (Mauzóleum) és sírkert, Sátoraljaújhely-Széphalom

Az elpusztult Kazinczy-kúria parkjában 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján épült fel a neoklasszicista Emlékcsarnok (Mauzóleum), amelynek kiállítása Kazinczy Ferenc életpályáját idézi föl. Síremléke a parkban áll.

Kazinczy Ferenc 1806-ban költözött Bányácskára, amit ő nevezett el Széphalomnak. 1806 után itt, Széphalmon volt a reform- és a nyelvújító mozgalom egyik központja, Kazinczy Ferenc innen járt be gyalog Sátoraljaújhelyre a levéltárba. Az 1831-es kolerajárványban halt meg.

Kazinczy nyughelye már a reformkorban zarándokhely lett. 1859-ben, születése 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a széphalmi kúria kertjét. Ybl Miklós terveit átdolgozva, Koch Henrik és Szkalniczky Antal elképzelései alapján 1873-ban adták át az emlékcsarnokot. A neoklasszicista stílusú építmény görög templomcsarnokot mintáz. Bejárata és hátoldala oromzatos, két-két pillérrel és dór oszloppal, belül természetes megvilágítású apszis csatlakozik a négyszögű teremhez. A csarnok kiállításának anyagát, a Kazinczy-relikviákat az író unokája, Becske Bálint gyűjtötte össze. Ezekből alakult ki a századfordulóra a múzeum. Az író néhány személyes tárgya mellett kéziratok, festmények, idézik fel az író és a kor alakját, illetve hangulatát.

Városháza és levéltár

A városháza a főteret meghatározó barokk épület 1758-1761 között épült, majd 1831-ben megújították. A levéltár faberendezése a XIX. század első feléből származik.

Az olasz építészek által tervezett épület impozáns méreteivel az állandóság és a méltóság érzetét kelti. A főbejárat fölötti erkélyről mondta a fiatal Kossuth első szónoklatát 1831-ben, a koleralázadás idején. Emeleti dísztermét történelmi személyiségek arcképei, fából készített, festett karzat, megyecímer és emléktáblák díszítik.

Az épület északi szárnyának emeletén helyezték el Zemplén vármegye levéltárát. A levéltár berendezése műemlék: az országban szinte egyedülállóan őrzi a XVIII-XIX. századi "levelestárak" hangulatát. Barokk bútorzatát helybeli mesterek készítették, logikai rendjét Szirmay Antal (1747-1812) történetíró alakította ki. Legkorábbi dokumentuma V. István király özvegyének, Kun Erzsébetnek adománylevele 1272-ből. Kazinczy Ferenc író és nyelvújító 1816-1831 között volt a megye főlevéltárnoka. Hatalmas munkát végzett az iratok, okiratok rendezésével; különleges értékű gyűjtemény-együtteseket alakított ki.

Kazinczy Ferenc Múzeum

A Kazinczy Ferenc Múzeum a térség egyik tudományos és kulturális központja. Bázishelye a megyében folyó irodalomtörténeti kutatásának, centruma a Kazinczy- és a Kossuth-kultusz ápolásának, valamint a Zempléni-hegység és a Bodrogköz természettudományi kutatásának. Gyűjteményei is ezeket a célkitűzéseket reprezentálják. Széles körű közművelődési tevékenységet is folytatnak itt. Székhelye a múzeum a Kazinczy Társaságnak és a Városvédő és -szépítő Egyesületnek.

A Kazinczy Múzeumnak Sátoraljaújhely egyik legszebb, műemlék jellegű épületének, az egykori Casino majd Városháza ad otthont. Az 1984-ben alapított múzeum három állandó kiállítását tekintheti meg a látogató.

Fényes Újhely a címe a Sátoraljaújhely történetét bemutató kiállításnak, mely csaknem hat évszázad (1261-1849) eseményeibe enged betekintést. Az elnevezés a XVIII. század végét idézi, amikor Újhely fontos regionális központ volt: Zemplén vármegye székhelyévé vált. A kiállítás bemutatja Újhely várának történetét, az egyes egyházak históriáját, a táj gazdasági életében meghatározó jelentőségű szőlőművelés és bortermelés eszközeit. Külön termet szentel a múzeum a XVII-XVIII. századi függetlenségi mozgalmaknak, melyekben fontos szerep jutott Zemplénnek. A kiállítás harmadik terme a XIX. század első felének hazai társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyait mutatja be, s megismertet az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel is.

Régészeti kultúrák Zemplénben a címe a múzeum másik állandó kiállításának, ami látványos keresztmetszetet ad a - főleg Tokaj-Hegyalján és a Bodrogközben folytatott - régészeti ásatások, leletmentések anyagából.

A harmadik állandó kiállítás címe: A Zempléni-hegység természetrajza. Mint a cím is utal rá, több szaktudomány múzeumi gyűjteményeiből válogat: a Tokaji-(Zempléni) hegység geológiai történetét, ásványait és kőzeteit, növény- és állatvilágát mutatja be.

Sípályák, Libegő

Magyarország leghosszabb ülőszékes felvonója Sátoraljaújhely határában, Torzsáson működik. Az 1334 méter hosszú, 374 méter szintkülönbségű pálya a Magas-hegyi sí- és szánkópályákhoz. Működik: kedd, szerda, péntek: 13.00-15.00, szombat, vasárnap: 8.30-15.30, hétfő, csütörtök: zárva. Előzetes egyeztetés alapján a libegőt beindítják. Diák-, nyugdíjas kedvezmény és bérlet is van.

Az 514 m magas Magas-hegyre nyáron is feljuthatunk Magyarország leghosszabb ülőszékes felvonójával. A hegytetőről nagyszerű a kilátás a szlovákiai Vihorlátra is, és számtalan jelzett útvonal indul innen. Jelzett turistaúton vissza lehet jutni a városba, el lehet indulni a "Magyar Kálváriához" és vezetnek utak a közeli kirándulóhelyekre is.


Kisvárda

Kisvárda nevét már a XI. század végén említették, amikor László király templomot alapított itt a kunok feletti győztes csata emlékére. A XIII. században jelentős központnak számított, a Várdai család nagy uradalmi központja volt a település. Földrajzi fekvésénél fogva a Vereckei-szorostól a gyepűvonalon át a Kárpát-medence belsejébe vezető "orosz kapu" védelmére rendelt határőr szerepet töltött be István király uralkodásának második feléig. Ebben az időben esperesi és vármegyei székhely volt Várda néven. Hadi és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos, országos jelentőségű utak metszették itt egymást. Már a XII. század elején városi rangot kapott, a XIV. század első felében vásártartási jogot szerzett, a század végén elnyerte a közeli Rozsálynál a tiszai révjogot, amely a Borsod és Zemplén felé zajló kereskedelem szempontjából volt igen fontos.


Karos

Karos első írásos említése 1392-ből származik, azonban jóval korábbi település. Az 1880-as nagy tűzvész javarészt elpusztította a falut, azonban érintetlenül hagyta a korábbi idők föld alatti emlékeit: a gazdag leletű Árpád-kori vezérsírokat az 1970-es években tárták fel.

Karos község határában, Eperjesszög II. temetőhalmán a feltárt 73 sírhely megjelölésével elkészült a honfoglalók egyik leggazdagabb sírmellékletű temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek és a halmon álló obeliszk az itt nyugvó honteremtők számára méltó környezetet biztosítanak és egyben minden magyar embernek lehetőséget arra, hogy leróhassa kegyeletét eleink sírjánál.

Ez az országban az egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhely. A szokásos tárgyak mellett díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, sok pénzérme került elő. Ez arra utal, hogy a X. század első felében a magyar nagyfejedelmek valamelyike és kísérete; vezérei, harcosai laktak e tájon.


Kisrozvágy

Kultúrtörténeti emlékpark a Bogrodközben

A Bodrogközben felépült régészeti park egy honfoglalás kori település és egy teljesen feltárt X. századi magyar temető rekonstrukciója.

A honfoglalás kori település Kisrozvágy község határában épült fel. A természetes környezetben - 15 hektáron - álló falu az első régészeti park, ahol a látogató megismerheti, hogyan éltek (élhettek) eleink a IX-X. században.

A jurtasátrakat és az épített házakat egykori lakóik életkörülményeinek megfelelően rendezték be. A veremházban a földműves, a földre épített faházban a nyerges, a kőalapú faházban a kovács, a paticsházban a fazekas műhelye működik. A jurtákban a nemezes, a bőrös, az íjkészítő, a textilszövő és az ötvös dolgozik.

A "falu" szélén a pásztorok jurtái állnak, mellettük a réten, a nádas szélében, a karámokban és a szárnyékok védelmében a ridegen tartott őshonos állatok legelésznek. A szálláshelyek központi "épülete" a nemzetségfő díszes, gazdagon berendezett jurtája. A szomszédos halmon áll a sztyeppe oltára, mögötte a sámán hajléka, az áldozó helyen ősi hitünk jelképei.

A falu folyamatosan éli életét, aminek a látogatók szemtanúi, sőt cselekvő részesei lehetnek. Az öltözetükben is korhű lakók a kísérleti régészet módszereit alkalmazva bemutatják a természettel egykor teljes harmóniában élő magyarság mindennapjait, tárgyi és szellemi kultúráját.

Forrás: Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány
http://www.bodremka.hu


Fűzér, Fűzérradvány

Fűzéri vár

A település nevét valószínűleg egy fűzfákkal szegélyezett patakról kapta, egykor a történeti Abaúj vármegye járási székhelye volt. Története szorosan összeforrott a felette álló Füzéri várral, amely nemcsak az ország egyik legszebb fekvésű vármaradványa, hanem a legkorábbi Árpád-kori váraink egyike, még 1235 előtt épült. Különleges az a kőzsákokból álló vulkáni kúp is, aminek a tetejére a vár épült.

A festői várrom a Zempléni-hegység vonulataitól koszorúzott völgyben emelkedő sziklacsúcsra épült. Rekonstrukciója tíz éve zajlik, így egyre többet megmutat régi képéből. Fokozatosan kibontakozik a vár XVII. századi képe, a rom újra bejárható, alaprajzában, részben rekonstruált tereiben, tömegében az egykori állapotot felidéző építménnyé válik. Lezajlott a gazdasági épületrész fennmaradt falainak állagvédelme, megkezdődött a lakópalota északi-északnyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója.

Hajdan a hegy lábától felkanyarodó utat s a csúcs alatti szűk fennsíkon emelt elővárat palánk védte. Onnan lépcső vezetett fel a vár felvonóhidas (rekonstruált) kaputornyáig. E torony az őrhely mellett egykor tömlöcöt is magában foglalt, melyek mellett elhaladva jutunk a balról nyíló belső kapun át a várudvarba.

Fűzérradvány, Károlyi kastély

Az Árpád-ház uralkodása idején a királyi erdőőrök földje volt Radvány. Első írásos említése egy 1280-ból származó adásvételi szerződésből ismert. A XV. században a Perényiek tulajdonában volt. A hódoltság alatt a település elpusztult, sokáig pusztaként tartották számon. 1686-ban I. Lipót király báró Károlyi Lászlónak ajándékozta a falut, amit a Károlyiak szlovák és felvidéki német telepesekkel telepítettek be.

A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt 1 km hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el. A kastélyt a Réthey család földesúri lakóhelyül építtette "Füzér vára pótlására".

A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület felújítása folyamatos. Az emeletes déli és keleti főszárny a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik jobbról a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják.

A kastély F-betűt formázó földszintjén helyezkedett el a gróf szalonja, hálószobája, írókabinetje, márványburkolatú fürdőszobával és ebédlővel, a páratlan szépségű, márványból faragott csavartoszlopos hall, az emeleti helyiségekhez vezető lépcső, a vadászebédlő, a nagy szalon, a családi ebédlő, a tálaló, a konyha, majd a bálteremként is szolgáló télikert, és a kastély kápolnája. Az emeleten szalonok és hálók sora húzódott, és egy a földszintihez hasonló pazar márvány fürdőszoba szolgálta a kényelmet.

A falu folyamatosan éli életét, aminek a látogatók szemtanúi, sőt cselekvő részesei lehetnek. Az öltözetükben is korhű lakók a kísérleti régészet módszereit alkalmazva bemutatják a természettel egykor teljes harmóniában élő magyarság mindennapjait, tárgyi és szellemi kultúráját.


Szlovákia

Borsi, Rákóczi szülővára

A fejedelem emlékhelyei után kutatva, első utunk a Kassától mintegy 70 km-re fekvő Borsiba vezet. A Bodrog-parti községben a Rákóczi kastély ma is megtalálható.

A felújítás alatt álló épületben állandó tárlatot szeretnének létrehozni. Ma már ismeretes, hogy II. Rákóczi Ferenc a kastély első-emeleti sarokszobájában született. Borsi nem tartozott II. Rákóczi Ferenc kedvenc tartózkodási helyei közé. Mégis itt található a legtöbb, születéséhez kötődő tárgyi emlék.

Az épület nagy károkat szenvedett az utóbbi három évszázad során. A szatmári béke után többször gazdát cserélt. 1940 tavaszán helyreállították az omladozó falakat. Az emeleti helyiségekben Rákóczi - korabeli emléktárgyakat helyeztek el. A gyűjtemény 1944 december másodikáig volt megtekinthető. A múzeumot a második világháború vége felé kifosztották. Rendbehozatala csak 1985 után kezdődött el.

Nagykövesd, Velky Kamenec

A Kelet-szlovákiai síkság déli részén, közel a szlovák-magyar határ közelében, egy vulkanikus tábla lábánál fekszik Nagykövesd. Keleti és déli része síkság, a Karcsa kanyarulataival. Távolból látható a község fölé magasló 13.századbeli vár romja. A tatárjárás után építették, 1280-ban említik először. A vár urai a Soós és Szerdahelyi családok voltak. Soós György részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért a császári sereg 1672-ben lerombolta a várat. A több mint három század elteltével, még ma is megmaradtak a sokszögű bástya hatalmas falai a lövésekkel, és az egyes különálló várfalak maradványai.